Korai évek:
i.e. 13000-tól – i.e. 300-ig: Jomon korszak: Japán lakói vadászó, halászó és gyűjtögető életmódot folytattak. A Jomon kifejezés utal arra, hogy a korszakban már agyagedényeket készítettek.
Jomon díszedény.
i.e. 300-tól – i.u. 300-ig: Yayoi korszak. i.e. 100-ban fejlődni kezdett az ország mezőgazdasága, elsősorban a rizstermesztés. Fejlődni kezdtek a társadalmi osztályok. Kialakult a földtulajdon és a kézművesség. Ebben a korszakban jelentek meg a vas és más fémeszközök, amelyek Koreából származtak. A kínai Han és Wei dinasztiák alatt kínai utazók lepték el az országot. Ekkoriban Himiko királynő uralkodott Japán felett.
Yayoi
300-538-ig: Kofun korszak, a hatalom központja a termékeny Kinai síkságba tevődött, körülbelül 400-ig. Az ország politikai központja Yamato Japan-ként ismert (mai Nara környéke). Yamato Japan határai: Kyushu-tól a Kinai síkságig, és kiterjedt Kanto-ra, Tohoku-ra és a Hokkaido-ra. A korszak neve „sírok Kofun)” kifejezésből származik. A korszak politikai vezetői sírokat építettek.
Kofun korból származó katonai viselet.
Yamato Japan uralkodója a császár volt. Hamarosan a Soga klán vette át a tényleges politikai hatalmat és a császárok többsége csak szimbólumként működött.
A vallásban a Shinto rítusok váltak uralkodóvá.
Kudara királyságnak köszönhetően a koreai befolyás növekedett a szigetországban.
538 vagy 552-ben a buddhizmus növekedett az országban.
Shotoku hercegnek fontos szerepe volt a kínai kultúra bevezetésében.
Ő írta az Alkotmány tizenhét cikkét, erkölcsi és politikai elvekről.
A Kína vallásait, a konfucianizmust és a taoizmust, illetve a kínai írásrendszert is ebben korszakban ismertették meg az országgal.
645-ben Nakatomi no Kamatari-val elkezdődött a Fujiwara klán korszaka.
A 11. században a katonai osztályok magasabb szintre emelkedtek (szamurájok).
Megvalósították a Taika reformokat: a kínai modell alapján, új kormányt és adminisztrációs rendszert hoztak létre. Az új adórendszert is átvették Kínától.
Földreform: a földet a farmerek közt egyformán osztották szét.
|