Korai �vek:

i.e. 13000-t�l – i.e. 300-ig: Jomon korszak: Jap�n lak�i vad�sz�, hal�sz� �s gy�jt�get� �letm�dot folytattak. A Jomon kifejez�s utal arra, hogy a korszakban m�r agyaged�nyeket k�sz�tettek.

   Jomon d�szed�ny.

i.e. 300-t�l – i.u. 300-ig: Yayoi korszak. i.e. 100-ban fejl�dni kezdett az orsz�g mez�gazdas�ga, els�sorban a rizstermeszt�s. Fejl�dni kezdtek a t�rsadalmi oszt�lyok. Kialakult a f�ldtulajdon �s a k�zm�vess�g. Ebben a korszakban jelentek meg a vas �s m�s f�meszk�z�k, amelyek Kore�b�l sz�rmaztak. A k�nai Han �s Wei dinaszti�k alatt k�nai utaz�k lept�k el az orsz�got. Ekkoriban Himiko kir�lyn� uralkodott Jap�n felett.

Yayoi

300-538-ig: Kofun korszak, a hatalom k�zpontja a term�keny Kinai s�ks�gba tev�d�tt, k�r�lbel�l 400-ig. Az orsz�g politikai k�zpontja Yamato Japan-k�nt ismert (mai Nara k�rny�ke). Yamato Japan hat�rai: Kyushu-t�l a Kinai s�ks�gig, �s kiterjedt Kanto-ra, Tohoku-ra �s a Hokkaido-ra. A korszak neve „s�rok Kofun)” kifejez�sb�l sz�rmazik. A korszak politikai vezet�i s�rokat �p�tettek.

  Kofun korb�l sz�rmaz� katonai viselet.

Yamato Japan uralkod�ja a cs�sz�r volt. Hamarosan a Soga kl�n vette �t a t�nyleges politikai hatalmat �s a cs�sz�rok t�bbs�ge csak szimb�lumk�nt m�k�d�tt.

A vall�sban a Shinto r�tusok v�ltak uralkod�v�.

Kudara kir�lys�gnak k�sz�nhet�en a koreai befoly�s n�vekedett a szigetorsz�gban.

538 vagy 552-ben a buddhizmus n�vekedett az orsz�gban.

Shotoku hercegnek fontos szerepe volt a k�nai kult�ra bevezet�s�ben.

� �rta az Alkotm�ny tizenh�t cikk�t, erk�lcsi �s politikai elvekr�l.

A K�na vall�sait, a konfucianizmust �s a taoizmust, illetve a k�nai �r�srendszert is ebben korszakban ismertett�k meg az orsz�ggal.

645-ben Nakatomi no Kamatari-val elkezd�d�tt a Fujiwara kl�n korszaka.

A 11. sz�zadban a katonai oszt�lyok magasabb szintre emelkedtek (szamur�jok).

Megval�s�tott�k a Taika reformokat: a k�nai modell alapj�n, �j korm�nyt �s adminisztr�ci�s rendszert hoztak l�tre. Az �j ad�rendszert is �tvett�k K�n�t�l.

F�ldreform: a f�ldet a farmerek k�zt egyform�n osztott�k sz�t.