Taishou korszak �s a korai Showa �vek (1912-45)

Taishou korszaka alatt (1912-26) a politikai hatalom a genro-kr�l a parlamentre �s a Demokrata p�rtokra sz�llt.

Az els� vil�gh�bor�ban Jap�n csatlakozott a sz�vets�ges hatalmakhoz, de csak abban j�tszott szerepet, hogy a n�met gyarmati er�kkel harcoljon Kelet-�zsi�ban.

Az 1919-es P�rizsi B�kekonferenci�n Jap�n javaslatot tett a Nemzetek lig�j�nak meg�llapod�s�ban l�v� „faji egyenl�s�gcikkely” m�dos�t�s�ra. Az Egyes�lt �llamok, Nagy Britannia �s Ausztr�lia ezt elutas�totta.

Az 1800-as �vek, a jap�n-nyugat kapcsolatok er�ltetetett megnyit�sa �ta, jap�nok ellen ir�nyul� arrogancia �s faji megk�l�nb�ztet�s �s az �vtizedek �ta folyamatosan roml� kapcsolatok jelent�s t�nyez�i voltak a II. Vil�gh�bor� kirobban�s�nak.

1924-ben az Egyes�lt �llamok megtiltotta a jap�n bev�ndorl�st.

1926-ban tr�nra l�pett Hirohito (Showa) cs�sz�r, Jap�n 124. cs�sz�ra. 1928 november 10.-�n Kyoto-ban koron�zt�k meg.

Az I. Vil�gh�bor�ban Jap�n gazdas�gi helyzete rosszabbodott. Az 1923-as Nagy Kanto F�ldreng�s �s az 1929-es Gazdas�gi Vil�gv�ls�g er�s�tette a roml�st.

Yamato.

Az 1930-as �vek folyam�n a hadsereg majdnem a teljes ir�ny�t�st �tvette a korm�ny felett.

Politikai ellens�geket gyilkoltak �s �ld�zt�k a kommunist�kat. A haditenger�szet �s a sz�razf�ldi er�kn�l szolg�l� tisztek elfoglalt�k a fontos irod�kat, bele�rtve a minisztereln�kit is.

A tan�t�sban �s oktat�sban meger�s�tett�k a cenz�r�t.

Jap�n m�r kor�bban k�vette a Nyugati Nemzetek p�ld�j�t, �s K�n�ra el�nytelen gazdas�gi �s politikai meg�llapod�sokat er�ltetett. Tov�bb� az 1904-05-�s Orosz-Jap�n h�bor� �ta Jap�n befoly�sa egyre n�tt Mandzs�ria f�l�tt. Amikor 1931-ben a K�nai Nacionalist�k kezdt�k komolyan k�ts�gbe vonni Jap�n hely�t Mandzs�ri�ban, a Kwantung hadsereg (jap�n fegyveres er�k Mandzs�ri�ban) elfoglalta Mandzs�ri�t. 

A k�vetkez� �vben Machukuo-t kiki�ltott�k f�ggetlen �llamm�, amit a Kwantung hadsereg ir�ny�tott. Ugyanebben az �vben a jap�n l�gier� lebomb�zta Shanghai-t, ez�rt, hogy megv�dje a jap�n lakosokat a jap�n ellenes mozgalmakt�l. 

1933-ban jap�n visszavonult a Nemzetek Lig�j�t�l, mert kritiz�lt�k tetteiket K�n�ban.

1937-ben kit�rt a m�sodik Sino-Jap�n h�bor�. Egy kis incidensb�l a Kwantung hadsereg hatalmas h�bor�t form�lt, �s a korm�nyt�l teljesen f�ggetlen�l cselekedett. A jap�n er�k sikerrel j�rtak �s majdnem K�na eg�sz partj�t elfoglalt�k. Nanking buk�sa alatt szigor� atrocit�sokat k�vettek el a k�nai lakoss�gon. Ennek ellen�re a k�nai korm�ny soha nem adta meg mag�t, �s 1945-ig folytatta tev�kenys�g�t.

1940-ben Jap�n elfoglalta Indo-K�n�t (Vietn�m) �s a francia Vichy korm�nnyal k�t�tt meg�llapod�son kereszt�l csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, N�metorsz�ghoz �s Oroszorsz�ghoz. Ezek a l�p�sek tov�bb er�s�tett�k a konfliktust az Egyes�lt �llamokkal �s Nagy-Britanni�val, akik olaj bojkottal reag�ltak. A kudarcok �s az olajhi�ny oda vezetett, hogy Jap�n �gy d�nt�tt elfoglalja a gazdag holland Kelet Indon�zt (Indon�zia) �s h�bor�t ind�t USA �s Nagy-Britannia ellen. 

1941-ben Jap�n Pearl Harbour-n�l A Csendes-�ce�non kereszt�l megt�madta a sz�vets�ges hatalmakat. Jap�n el�g er�snek bizonyult, hogy a k�vetkez� hat h�napban kiterjessze hat�rait, nyugaton Indi�ra �s d�len �j-Guine�ra.

 1941: Pearl Harbour.

1942 j�nius�ban, a Csendes �ce�ni h�bor� Midway csat�j�ban fordul�pont k�vetkezett be. A sz�vets�gi er�k visszaszerezt�k a Jap�n �ltal elfoglalt ter�leteket. 1944-ben pedig intenz�v l�git�mad�sokat ind�tottak Jap�n f�l�tt. 1945 tavasz�n az amerikai er�k lerohant�k Okinawa-t. Ez volt a h�bor� egyik legv�resebb csat�ja.

1945. j�lius 27.-�n, a sz�vets�ges hatalmak a Potsdam- i nyilatkozatban megk�rt�k Jap�nt, hogy adj�k meg magukat fenntart�s n�lk�l, vagy a rombol�s folytat�dik. A hadsereg ennek ellen�re nem vette fontol�ra, hogy ilyen felt�telekkel megadja mag�t. Augusztus 6.-�n �s 9.-�n k�t atombomb�t dobtak le Hiroshima-ra �s Nagasaki-ra, augusztus 8.-�n pedig a Szovjetuni� bel�pett a h�bor�ba Jap�n ellen.

Augusztus 14.-�n Hirohito cs�sz�r v�g�l �gy d�nt�tt megadja mag�t.