Taishou korszak és a korai Showa évek (1912-45)

Taishou korszaka alatt (1912-26) a politikai hatalom a genro-król a parlamentre és a Demokrata pártokra szállt.

Az első világháborúban Japán csatlakozott a szövetséges hatalmakhoz, de csak abban játszott szerepet, hogy a német gyarmati erőkkel harcoljon Kelet-Ázsiában.

Az 1919-es Párizsi Békekonferencián Japán javaslatot tett a Nemzetek ligájának megállapodásában lévő „faji egyenlőségcikkely” módosítására. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Ausztrália ezt elutasította.

Az 1800-as évek, a japán-nyugat kapcsolatok erőltetetett megnyitása óta, japánok ellen irányuló arrogancia és faji megkülönböztetés és az évtizedek óta folyamatosan romló kapcsolatok jelentős tényezői voltak a II. Világháború kirobbanásának.

1924-ben az Egyesült Államok megtiltotta a japán bevándorlást.

1926-ban trónra lépett Hirohito (Showa) császár, Japán 124. császára. 1928 november 10.-én Kyoto-ban koronázták meg.

Az I. Világháborúban Japán gazdasági helyzete rosszabbodott. Az 1923-as Nagy Kanto Földrengés és az 1929-es Gazdasági Világválság erősítette a romlást.

Yamato.

Az 1930-as évek folyamán a hadsereg majdnem a teljes irányítást átvette a kormány felett.

Politikai ellenségeket gyilkoltak és üldözték a kommunistákat. A haditengerészet és a szárazföldi erőknél szolgáló tisztek elfoglalták a fontos irodákat, beleértve a miniszterelnökit is.

A tanításban és oktatásban megerősítették a cenzúrát.

Japán már korábban követte a Nyugati Nemzetek példáját, és Kínára előnytelen gazdasági és politikai megállapodásokat erőltetett. Továbbá az 1904-05-ös Orosz-Japán háború óta Japán befolyása egyre nőtt Mandzsúria fölött. Amikor 1931-ben a Kínai Nacionalisták kezdték komolyan kétségbe vonni Japán helyét Mandzsúriában, a Kwantung hadsereg (japán fegyveres erők Mandzsúriában) elfoglalta Mandzsúriát. 

A következő évben Machukuo-t kikiáltották független állammá, amit a Kwantung hadsereg irányított. Ugyanebben az évben a japán légierő lebombázta Shanghai-t, ezért, hogy megvédje a japán lakosokat a japán ellenes mozgalmaktól. 

1933-ban japán visszavonult a Nemzetek Ligájától, mert kritizálták tetteiket Kínában.

1937-ben kitört a második Sino-Japán háború. Egy kis incidensből a Kwantung hadsereg hatalmas háborút formált, és a kormánytól teljesen függetlenül cselekedett. A japán erők sikerrel jártak és majdnem Kína egész partját elfoglalták. Nanking bukása alatt szigorú atrocitásokat követtek el a kínai lakosságon. Ennek ellenére a kínai kormány soha nem adta meg magát, és 1945-ig folytatta tevékenységét.

1940-ben Japán elfoglalta Indo-Kínát (Vietnám) és a francia Vichy kormánnyal kötött megállapodáson keresztül csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, Németországhoz és Oroszországhoz. Ezek a lépések tovább erősítették a konfliktust az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, akik olaj bojkottal reagáltak. A kudarcok és az olajhiány oda vezetett, hogy Japán úgy döntött elfoglalja a gazdag holland Kelet Indonézt (Indonézia) és háborút indít USA és Nagy-Britannia ellen. 

1941-ben Japán Pearl Harbour-nél A Csendes-óceánon keresztül megtámadta a szövetséges hatalmakat. Japán elég erősnek bizonyult, hogy a következő hat hónapban kiterjessze határait, nyugaton Indiára és délen Új-Guineára.

 1941: Pearl Harbour.

1942 júniusában, a Csendes óceáni háború Midway csatájában fordulópont következett be. A szövetségi erők visszaszerezték a Japán által elfoglalt területeket. 1944-ben pedig intenzív légitámadásokat indítottak Japán fölött. 1945 tavaszán az amerikai erők lerohanták Okinawa-t. Ez volt a háború egyik legvéresebb csatája.

1945. július 27.-én, a szövetséges hatalmak a Potsdam- i nyilatkozatban megkérték Japánt, hogy adják meg magukat fenntartás nélkül, vagy a rombolás folytatódik. A hadsereg ennek ellenére nem vette fontolóra, hogy ilyen feltételekkel megadja magát. Augusztus 6.-án és 9.-én két atombombát dobtak le Hiroshima-ra és Nagasaki-ra, augusztus 8.-án pedig a Szovjetunió belépett a háborúba Japán ellen.

Augusztus 14.-én Hirohito császár végül úgy döntött megadja magát.