Meiji korszak (1868 - 1912)

A Tokugawa korszak az 1867-68-as Meiji restaur�ci�val �rt v�get. Meiji cs�sz�rt Kyoto-b�l Tokyo (Edo)-ba k�lt�ztett�k �s ez lett az �j f�v�ros. A Tokugawa Bakufu hatalm�t nemesekb�l �s kor�bbi szamur�jokb�l �ll� csoport kezeibe helyezt�k.

 Satsuma szamur�jok.

Mint m�s �zsiai nemzeteket a Jap�nokat is k�nyszer�tett�k, hogy �rjanak al� a Nyugati Nagyhatalmakkal kedvez�tlen meg�llapod�sokat. Ezek az egyoldal� meg�llapod�sok gazdas�gi �s t�rv�nyi hasznokat adtak a nyugati embereknek. Az�rt, hogy Jap�n visszanyerje a f�ggetlens�g�t az eur�paiakt�l �s az amerikaiakt�l Meiji cs�sz�r elt�k�lt volt, hogy gazdas�gilag �s katonailag elz�rk�zzon a Nyugatt�l. Gyakorlatilag minden t�ren drasztikus reformokat hajtottak v�gre.

Az �j korm�nynak az volt a c�lja, hogy Jap�nt demokratikus �llamm� tegye �s minden ember egyenl� legyen. A Tokugawa Jap�n t�rsadalmi oszt�lyai k�z�tti hat�rok fokozatosan megsz�ntek. K�vetkezetesen a szamur�jok voltak azok, akik a t�rsadalmi reformoknak k�sz�nhet�en minden kiv�lts�gukat elvesz�tett�k. 1873-ban a reformok m�r olyan emberi jogokat is tartalmaztak, mint a vall�si szabads�g.

Ahhoz, hogy a korm�ny stabiliz�l�djon, megparancsolt�k a daimyo-knak, hogy a f�ldjeiket k�ldj�k vissza a cs�sz�rnak. 1870-ben ez is megval�sult.

Az oktat�si rendszert el�sz�r francia, k�s�bb n�met mint�ra �talak�tott�k. A reformok k�z�tt szerepelt a k�telez� oktat�s is.

Egyr�szr�l nyugatiasod�s k�t �vtizede k�vetkezett, m�sr�szr�l pedig a konzervat�v �s nacionalista �rz�sek fel�leszt�se zajlott: a konfucianizmus �s a sint�izmus elvei k�l�n�sen a cs�sz�r im�d�s�t hangs�lyozt�k �s ezt az oktat�si int�zm�nyekben is tan�tott�k.

Term�szetesen a katonai szektorral is l�p�st kellett tartaniuk, ez k�l�n�sen fontos volt az eur�pai �s amerikai imperializmus korszak�ban. A hadsereget a porosz hader� ut�n form�lt�k, bevezett�k az egyetemes soroz�st, �s brit mint�ra megalap�tott�k a haditenger�szetet.

Tokugawa korm�ny agr�rgazd�lkod�s�t fejlett iparr� alak�tott�k. Sok jap�n tud�st k�ldtek k�lf�ldre, hogy tanuljon nyugati nyelveket �s tudom�nyokat, valamint k�lf�ldi szak�rt�ket tan�tottal Jap�nban. Nagy korm�nyzati befektet�seknek k�sz�nhet�en a sz�ll�t�s �s kommunik�ci�s h�l�zaton is jav�tottak. A korm�ny t�mogatta az �zleteket �s ipar�gakat, k�l�n�sen a nagy �s er�teljes csal�di �zleteket, amelyeket zaibatsu-nak h�vtak.

A nagy kiad�sok 1880-ban p�nz�gyi v�ls�ghoz vezettek, amit a devizarendszer reformja �s a Jap�n Bank int�zm�nye k�vetett. A leggyorsabban fejl�d� ipar�g a textilipar lett eg�szen a 2. Vil�gh�bor�ig.

A korai gy�rakban nagyon rossz munkafelt�telek uralkodtak, de a kialakul�ban l�v� szocialista �s liber�lis mozg�sokat az uralkod� korm�ny elnyomta.

A politikai szektor 1889-ben vette �t az els� eur�pai st�lus� korm�nyt. A parlamentben megalap�tott�k a Diet-et �s a cs�sz�r szuverenit�st tartott: a hatalom a hadsereg, a haditenger�szet, a v�grehajt� hatalom �s a t�rv�nyhoz�s kez�ben volt. Az uralkod� oszt�ly folytatta tev�kenys�g�t �s tetteik t�bbs�g�vel Meiji cs�sz�r is egyet�rtett. A politikai p�rtok m�g nem jutottak t�nyleges hatalomhoz, a tagjaik k�zti egys�g hi�nya miatt.

Meiji cs�sz�r franci�kkal.

Korea ir�nti �rdekl�d�s�k miatt 1894-95-ben kirobbant a Sino-Jap�n h�bor� K�na �s Jap�n k�z�tt. Jap�n legy�zte K�n�t, megkapta Taiwan-t, de Oroszorsz�g, Franciaorsz�g �s N�metorsz�g k�nyszer�tette, hogy a t�bbi ter�ltet �rintetlen�l hagyja. Ez a h�romszoros beavatkoz�s azt okozta, hogy a jap�n hadsereg �s haditenger�szet meger�s�dj�n.

Korea �s Mandzs�ria ir�nti �rdekl�d�s �jabb konfliktushoz vezetett. Ez�ttal Oroszorsz�g �s Jap�n k�zt robbant ki h�bor� 1904-05-ben. A jap�n hadsereg ezt a csat�t is megnyerte, emellett ter�ltet h�d�tott �s egy kev�s nemzetk�zi tiszteletre is szert tett. Jap�n tov�bb n�velte befoly�s�t Kore�ban, m�g v�g�l 1910-ben hozz�juk csatolt�k �ket. Jap�nban a h�bor�s sikerek tov�bb n�velt�k a nacionalizmust, ez�rt a t�bbi �zsiai nemzet is elkezdte az �nbizalmat n�velni n�p�ben.

1912-ben Meiji cs�sz�r meghalt �s ezzel le�ldozott az id�sebb �llamf�rfiak uralkod�s�nak a korszaka (genro) is.