Azuchi-Momoyama korszak (1573 - 1603)

Oda Nobunaga megszerezte az uralmat Owari (Nagoya) tartom�ny felett, 1559-ben.  1568-ban pedig elfoglalta a f�v�rost.

Miut�n megalap�totta saj�t korm�ny�t Kyoto-ban, tov�bb k�zd�tt ellens�gei ellen. Ellens�gei k�zt volt t�bb buddhista szekta, k�l�n�sen az Ikko, amely t�bb tartom�ny felett is uralkodott. 1571-ra Nobunaga teljesen megsemmis�tette az Enryakuji monostort Kyoto k�zel�ben. 1580-ig folytatta a harcot az Ikko szekta ellen.

A meglehet�sen szerencs�s Nobunaga legvesz�lyesebb ellenfelei k�z�l ketten Keletr�l sz�rmaztak: Takeda Shingen �s Uesugi Kenshin. Mindketten meghaltak miel�tt szemben�zhettek volna Nobunaga-val. Shingen hal�la ut�n Nobunaga legy�zte a Takeda kl�nt a Nagashino-i csat�ban 1575-ben, modern katonai eszk�z�kkel. 

1582-ben Akechi t�bornok meggyilkolta Nobunaga-t �s elfoglalta Azuchi v�r�t. Toyotomi Hideyoshi erre nagyon gyorsan reag�lt, legy�zte Akechi-t, �s �tvette a hatalmat. Hideyoshi szembesz�llt vet�lyt�rsaival.

Leig�zta az �szaki tartom�nyokat, 1583-ban Shikoku-t �s 1587-ben Kyushu-t. Miut�n 1590-ben legy�zte a Hojo csal�dot Odawara-ban Jap�n v�g�l egyes�lt.

Annak �rdek�ben, hogy az orsz�g egyes�lhessen Hideyoshi rengeteg v�rat semmis�tett meg, amit a polg�rh�bor�k korszaka alatt �p�tettek. 1588-ban elkobozta a farmerek �s a vall�sos int�zm�nyek fegyvereit. Megtiltotta, hogy egy szamur�j farmerk�nt dolgozzon �s bek�lt�ztette �ket a v�rosokba. A t�rsadalmi oszt�lyok tiszt�n megk�l�nb�ztethet�v� v�ltak, ami n�velte a korm�ny hatalm�t az emberek f�l�tt.

Az orsz�g egyes�t�se 1583-t�l kezdve 1590-ig tartott. Ugyanebben az �vben meg�p�lt Hideyoshi kast�lya Osaka-ban.

1587-ben Hideyoshi kibocs�tott egy rendeletet, ami szerint a kereszt�ny misszion�riusoknak el kell hagyniuk az orsz�got. Ennek ellen�re Szent Ferenc bej�rta az orsz�got �s a jezsuit�k tov�bbra is akt�vak voltak Nyugat-Jap�nban.

1597-ben Hideyoshi megparancsolta a kereszt�nyek �ld�z�s�t, �s figyelmeztet�sk�nt 26 ember kiv�geztetett Ferenc k�vet�i k�z�l.

Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a keresked�k �s misszion�riusok er�szakosan cselekedtek, k�ptelenek voltak elfogadni a jap�n int�zm�nyeket �s a vil�g m�sik r�szein is h�d�tottak �s gyarmatos�tottak a kereszt�nys�g nev�ben. 

Mik�zben Hideyoshi egyes�tette az orsz�got megpr�b�lta megval�s�tani lehetetlennek t�n� �lm�t, hogy legy�zze K�n�t. 1592-ben seregei lerohant�k Kore�t �s elfoglalt�k Sz�ult, a k�vetkez� �vben azonban a k�nai �s koreai er�k visszaszor�tott�k �ket. Hideyoshi nem engedett, azonban 1598-ban v�gleg el kellett hagynia Kore�t. Ugyanebben az �vben meghalt.

Tokugawa Ieyasu Nobunaga �s Hideyoshi m�lt� p�rjak�nt k�vetkezett Jap�n nagyurai list�j�n.