Edo korszak (1603 - 1867)

Tokugawa Ieyasu volt a leger�teljesebb ember Jap�nban Hideyoshi 1598-as hal�la ut�n. �g�retei ellen�re nem tisztelte Hideyoshi ut�dj�t Hideyori-t, mert Jap�n korl�tlan hatalm� ura akart lenni.

Az 1600-as Sekigahara-i csat�ban legy�zte a Hideyori lojalist�kat �s a Nyugati daimyo-kat. Ezut�n majdnem korl�tlan hatalmat �s gazdags�got val�s�tott meg. 1603-ban a cs�sz�r kinevezte Ieyasu-t s�gunn� �s megalap�totta korm�ny�t Edo (k�s�bbi Tokyo)-ban. A Tokugawa s�gunok t�bb, mint 250 �vig uralt�k Jap�nt.

  Edo-i v�r.

Ieyasu szigor� ellen�rz�s alatt tartotta az orsz�got. �s �jra sz�tosztotta a f�ldet a daimyo-k k�z�tt, akik t�mogatt�k �t Sekigahara el�tt a strat�giailag fontosabb tartom�nyokat kapt�k meg. Minden daimyo-t�l megk�vetelt�k, hogy minden 2. �vet t�lts�n Edo-ban. Ez hatalmas anyagi terhet jelentett sz�mukra �s m�rs�kelte a tartom�nyukra gyakorolt hatalmukat.

Ieyasu t�mogatta a k�lkereskedelmet. Angolokkal �s hollandokkal vette fel a kapcsolatot. Ennek ellen�re 1614-t�l v�gleg a kereszt�nys�g elnyom�sa �s �ld�z�se mellett d�nt�tt.

1615-ben a Toyotomi kl�n elpuszt�t�sa ut�n Ieyasu elfoglalta az Osakai v�rat. Gyakorlatilag elfogytak a vet�lyt�rsai, ez�rt b�ke uralkodott az Edo korszak alatt.

Ez�rt a szamur�jok m�r nem csak a harcm�v�szet�ket fejlesztett�k, hanem tanultak irodalmat, filoz�fi�t, m�v�szetet �s teaszertart�st is.

1633-ban a s�gun, Iemitsu megtiltotta, hogy a k�lf�ldiek beutazzanak Jap�nba. 1639-ben teljesen elszigetelte Jap�nt az�ltal, hogy cs�kkentette a k�ls� kapcsolatot K�n�val �s korl�tozta a kereskedelmet Hollandi�val Nagasaki kik�t�j�ben. Minden k�lf�ldi k�nyvet betiltottak.

 Haj�t �br�zol� k�p 1634-b�l.

Az elszigetelts�g ellen�re a belkereskedelem �s a mez�gazdas�gi termel�s javult. Az Edo korszak alatt �s f�k�nt a Genroku korszakban (1688-1703) a kult�ra vir�gzott. �j m�v�szeti �gak alakultak ki, mint a kabuki �s az ukiyo-e, ezek k�l�n�sen n�pszer�ek voltak a v�rosi lakoss�g k�z�tt.

A Tokugawa Jap�n legfontosabb filoz�fi�ja a neo- konfucianizmus volt, mik�zben hangs�lyozta a tanuls�gok, oktat�s, �s a hierarchikus rend fontoss�g�t a korm�nyban �s a t�rsadalomban. Szigor� n�gy oszt�ly� rendszer volt az Edo korszak alatt: a t�rsadalmi hierarchia tetej�n a szamur�j volt, �t k�vett�k a parasztok, k�zm�vesek �s keresked�k. A n�gy oszt�ly tagjainak nem engedt�k meg, hogy v�ltoztatass�k t�rsadalmi st�tuszukat. Az oszt�lyon k�v�li emberek nem fogadt�k el ezt, ez�rt alak�tottak egy �t�dik oszt�lyt.

1720-ban a nyugati irodalom tilt�s�t t�r�lt�k, �s t�bb �j tan l�pett ne Jap�nba K�n�b�l �s Eur�p�b�l (holland tanrendszer). Ezek az �j nacionalista iskol�k egyes�ttett�k a Shinto �s Konfucianista elemeket.

B�r a Tokugawa korm�ny poz�ci�ja a t�bb, mint k�t �vsz�zad alatt stabil maradt, m�gis fokozatosan hanyatlott: a korm�ny p�nz�gyi helyzet�nek rosszabbod�sa magasabb ad�khoz vezetett, v�g�l pedig farmerl�zad�sokhoz vezetett. R�ad�sul a rendszeres term�szeti katasztr�f�k �s az �h�ns�g tov�bbi p�nz�gyi probl�m�kat �s l�zad�sokat okoztak a k�zponti korm�ny �s a daimyo-k sz�m�ra.

A t�rsadalmi hierarchia megborult, hogy a keresked�oszt�ly egyre er�sebb lett, a szamur�jok egyre ink�bb p�nz�gyi al�rendeltjeik lettek. A korszak m�sodik fel�ben a korrupci� �s a korm�nyon bel�li konfliktusok tov�bbi probl�m�khoz vezettek.

A 18. sz�zad v�ge fel� a k�lpolitika kezdett egyre ink�bb fontos lenni, amikor az oroszok el�sz�r pr�b�ltak kereskedelmi kapcsolatokat l�tes�teni Jap�nnal. A 19. sz�zadban k�vett�k �ket m�s eur�pai nemzetek �s az amerikaiak.

1853-ben �s 1854-ben Perry dand�rparancsnok k�nyszer�ttette a Tokugawa korm�nyt, hogy nyisson korl�tozott sz�m� kik�t�t a nemzetk�zi kereskedelem sz�m�ra. Ennek ellen�re a kereskedelem tov�bbra is korl�tozott maradt, eg�szen az 1868-as Meiji restaur�l�sig.

 K�p 1853-b�l.

Ez m�r el�g oknak bizonyult, hogy a korm�nyellenes mozgalmak a birodalmi hatalom restaur�l�s�t t�mogass�k, k�l�n�sen az olyan a konzervat�v szamur�j kl�nok, mint a Choshuu �s a Satsuma.

Mindazon�ltal sok ember elismerte a nyugati nemzetek el�nyeit a tudom�nyban �s a had�szatban, ez�rt t�mogatt�k a vil�gba val� nyit�st.

V�g�l a konzervat�vak is elismert�k ezt a t�nyt, miut�n t�bb incidensben szembes�tett�k �ket a nyugati hadihaj�kkal.

1867-1868-ban a Tokugawa korm�ny a neh�z politikai nyom�s miatt lemondott �s Meiji cs�sz�r hatalm�t „helyre�ll�tott�k.”