Nara �s Heian korszak (710 - 1185)

710-ben Nar�ban megalap�tott�k az �lland� jap�n f�v�rost, k�nai mint�ra. Nagy buddhista monostorokat �p�tettek. Ezek a monostorok nagy befoly�st nyertek: v�deni�k kellett a cs�sz�r �s a k�zponti korm�ny poz�ci�j�t �s a f�v�rost.

784-ben a f�v�ros Nagaoka-ba �s v�g�l Heian (Kyoto)-ba k�lt�z�tt, �s t�bb, mint ezer �ven kereszt�l ott is maradt.

A Nara �s a Heian id�szak volt a k�nai hat�s hanyatl�s�nak korszaka, ami azonban m�g mindig er�s maradt. �m az �tvett szok�sokat nagyr�szt �talak�tott�k jap�n mint�ra.

A m�v�szetek ter�let�n ink�bb a jap�n von�sok voltak az uralkod�k.

A kana (jap�n �r�srendszer) szimb�lumok fejl�d�se lehet�v� tette a t�nyleges jap�n irodalom l�trej�tt�t.

T�bb buddhista szekt�t, amiket a Heian id�szak alatt hoztak be K�n�b�l, szint�n jap�n mint�ra �talak�tottak.

 Nara-b�l sz�rmaz� buddha szobor

A Taika reformok legrosszabb v�ltoztat�sai k�z�tt voltak a f�ld �s ad�z�si reformok: a magas ad�k a farmerek elszeg�nyed�s�vel v�gz�dtek. Rengetegen eladt�k birtokukat �s nagyobb f�ldtulajdonosok b�rl�i lettek. Tov�bb� sok arisztokrata �s buddhista monostor ad�mentess�get �lvezett. Cs�kkent az �llam j�vedelme �s a k�zponti hatalom a nagy f�ggetlen f�ldtulajdonosokra sz�llt.

A Fujiwara csal�d a birodalmi csal�ddal val� strat�giai „h�zass�gon” kereszt�l ir�ny�totta a Heian id�szak politik�j�t. A kl�n hatalma 1016-ban Fujiwara Michinaga-val el�rte a cs�cs�t. Michinaga ut�n a kl�n hanyatl�snak indult, m�r nem tudt�k fenntartani a k�zrendet.

Ahogy a katonai oszt�ly egyre befoly�sosabb lett Kelet-Jap�nban, a nagyobb f�ldbirtokosok szamur�jokat b�reltek tulajdonuk v�delm��rt.

1068-ban a Fujiwara uralom v�get �rt, amikor az �j cs�sz�r Go-Sanjo hatalomra ker�lt �s elt�k�lte, hogy maga fogja ir�ny�tani az orsz�got. A Fujiwara kl�n megbukott. 1086-ban Go-Sanjo lemondott, de a h�tt�rb�l tov�bbra is � ir�ny�totta az orsz�got. Ezt nevezt�k Insei korm�nynak. Az Insei cs�sz�rok 1156-ig politikai nagy politikai er�t fejtettek ki. Jap�n �j vezet�je Taira Kiyomori lett.

A 12. sz�zadban k�t nagy katonai arisztokrata csal�d nyert hatalmat: a Minamoto (vagy Genji) �s a Taira (vagy Heike) csal�dok. Taira a Fujiwara nemeseket v�ltotta fel az irod�kban, am�g a Minamoto a katonai hatalmat ir�ny�totta.

1050-1059-ig tart� a Korai 9 �ves H�bor�ban �s a K�sei 3 �ves H�bor�ban (1083-1087) �szak Honshu egyes r�szeit Jap�n ir�ny�t�s al� vont�k.

Az 1159-es Heiji felemelked�s ut�n, a k�t csal�d k�z�tt k�zdelem folyt a hatalom�rt. Taira Kiyomori 1168-t�l 1178-ig uralta az orsz�got a cs�sz�ron kereszt�l. A legnagyobb fenyeget�st azonban nem a riv�lis Minamoto kl�n jelentette, hanem azok a katonai buddhista monostorok, akik a k�zrendre vigy�ztak.

Kiyomori hal�la ut�n a Taira �s a Minamoto kl�nok d�nt� h�bor�t v�vtak a hatalom�rt. Ez volt az 1180-t�l 1185-ig tart� Genpei H�bor�. A Minamoto kl�n v�get vetett a Taira uralomnak �s Minamoto Yoritomo lett Jap�n �j vezet�je. Mik�zben legy�zte potenci�lis ellens�geit, bele�rtve a k�zeli csal�dtagjait is, 1192-ben kinevezt�k Shogun (s�gun /legmagasabb katonatiszt)-nak. Kamakura (Kamakura Bakufu /Kamakura s�gun�tus/)-ban, sz�l�v�ros�ban meglap�totta az �j korm�nyt.