Muromachi korszak (1333 - 1573)

Go-Daigo cs�sz�r k�pes volt helyre�ll�tani a katonai hatalmat Kyoto-ban �s 1333-ban megd�nt�tte a Kamakura Bakufu-t.

Ennek ellen�re 1334-ben a Kemmu restaur�ci� nem tartott hossz� ideig. Az �reg birodalmi irod�k fel�leszt�se �s az elavult adminisztr�ci�s rendszer m�r nem volt j� semmire.

Ashikaga Takauji, aki egykoron a cs�sz�r p�rtj�n harcolt, most szembesz�llt a birodalmi b�r�s�ggal �s 1336-ban elfoglalta Kyoto-t. Go-Daigo cs�sz�r Yoshino-ba, Kyoto d�li r�sz�re menek�lt, itt megalap�totta a D�li B�r�s�got. Kyoto-ban �j cs�sz�rt neveztek ki. Erre egy 1272-es ut�dl�svita miatt volt sz�ks�g, ami Go-Saga cs�sz�r hal�la miatt most folytat�dott, a k�t birodalmi csal�d k�z�tt. 

1338-ban Takauji kinevezte mag�t s�gunnak, �s megalap�totta a korm�ny�t Kyoto-ban. Ez lett a Muromachi ker�let, ahol 1378-t�l korm�ny�p�leteket emeltek, ez adta a korm�ny �s a t�rt�nelmi korszak nev�t.

Ez a k�t birodalmi b�r�s�g 50 �ven kereszt�l l�tezett Jap�nban: D�li �s �szaki n�ven emlegett�k �ket. Sok csat�t v�vtak egym�s ellen. Az �szaki b�r�s�g volt el�ny�sebb helyzetben, b�r id�nk�nt a D�linek siker�lt elfoglalnia Kyoto-t.

A d�li b�r�s�g azonban 1392 engedett, �s az orsz�g megint cs�sz�r k�zpont�v� v�lt.

Ashikaga Yoshimitsu s�gun korszaka alatt (1368-1408), a Muromachi Bakufu k�pes volt ir�ny�tani a k�zponti tartom�nyokat, de fokozatosan elvesztette befoly�s�t a k�ls� r�gi�k f�l�tt. Yoshimitsu Ming China (K�na Ming uralkod�sa alatt)-val j� kereskedelmi kapcsolatot alak�tott ki. A hazai termel�s �s az import n�vekedett, �j �r�ks�grendszer alakult ki. Ezek a gazdas�gi v�ltoz�sok �s piaci fejl�d�sek �j t�rsadalmi oszt�ly kialakul�s�val v�gz�dtek.

A 15. �s 16. sz�zad folyam�n az Ashikaga s�gunok hat�sa Kyoto-ban gyakorlatilag semmilyen hanyatl�st nem mutatott. A Muromachi korszak �j politikai oszt�lyai a f�ldbirtokos katonai csal�dok (ji-samurai) voltak. Egy�ttm�k�dtek a rend�r�kkel �s n�h�nyuk eg�sz tartom�nyok felett is befoly�st nyert.

�ket �j feud�lis rangra emelhett�k, amit daimyo-nak neveztek.

Jap�n k�l�nb�z� r�szei felett uralkodtak. Ez �lland� polg�rh�bor�khoz vezetett, �vtizedeken kereszt�l harcoltak egym�s ellen (Sengoku Jidai).

A leger�teljesebb daimyo-k a Keleten �l� Takeda, Uesugi �s Hojo, �s a Nyugaton �l� Ouchi, Mori �s Hosokawa voltak.

1524-ben portug�l keresked�k �s jezsuita misszion�riusok �rkeztek Kyushu-ba �s megismertett�k Jap�nnal a l�fegyvereket �s a kereszt�nys�get. Xav�ri Szent Ferenc 1549-50-ben k�vets�g�l ment Kyoto-ba. A buddhista ellenz�k ellen�re a nyugati f�vez�rek t�bbs�ge fogadta a kereszt�nys�get, mert katonai okok miatt j� kapcsolatokat �poltak a tengerent�li keresked�kkel.

 Xav�ri Szent Ferenc �s k�vet�i Jap�nban.

A 16. sz�zadi f�vez�rek k�z�l t�bben rivaliz�ltak az eg�sz orsz�g felett hatalom�rt. K�zt�k volt Oda Nobunaga is, � tette meg az els� l�p�seket Jap�n egyes�t�s�re. 1568-ban elfoglalta Kyoto-t �s 1573-ban megd�nt�tte a Muromachi Bakufu-t.